Lehet erről pátosszal és pátosz nélkül, lehet giccsesen és irodalmian, de érzések nélkül soha.
Mi is lényegében az anyaság érzése?
Egy elmosódott kép a monitoron, milliméterekben mért álom, a legkönnyebb teher a világon, a legszebb sírás és a legszebb szolgálat kezdete a földön.
Az első visszavonhatatlan felelősség , az első mosoly neked, az első sírás hozzád, egy tekintet, ami csak a tied és csak benned bízik.
Aggódással ...
Egy pillanat csupán és itt a várva várt síszezon. Minden buzgó "téli" nő és "téli" férfi a padlásról, a pincéből, a nagyiéktól, Jóska bácsiék verandájáról előbányássza a sígönceit és hajrá előre!
Nincs az a szezon, amikor eszembe ne jutna két nevezetes símalőröm.
Egy kedves hímnemű meghívásra - később sem a hímnemű, sem a meghívás nem tűnt olyan kedvesnek - Dolny Kubin lankáin vettem első síleckémet, és ez sok évtizedre ...
Jól van, állom, jöjjön, aminek jönnie kell! Volt már divat a tenisz, a lovaglás, a síelés, felzárkózott a bringa is a sorba!
Tudom, a magára valamit adó ember, a zöldövezetben élő ember, a flaszteren élő városi ember, a vidéki ember, szóval sokféle ember bringázik nap mint nap. Utóbbi, a vidéki ember, sok éves hagyományként nagy részben azért, hogy eljusson A-ból B-be .
A többiek sokféleképpen sportolnak a nyeregben. Az egyik csoport ...
Kispesten II. Világháborús, 250 kilós brit légibombát találtak, a Bozsik stadion átépítése során. Ezen az április végi vasárnapon hatástalanítják.
Rögtön Anyu jutott eszembe. A háborúban, pincében megbújva éltek Kispesten. Nagymamám, Anyu 8 éves kislányként és az öccse, néhány hónapos baba.
Nagyapám munkában. Kispest a háború idején, így például 1944-ben több alkalommal is kapott a bombákból, a közeli gyárak miatt, de ahogy Anyu ...
Van ez a cipőkérdés. Mert az mindig kérdés. Kérdés, hogy mit veszek ma fel? Mit veszek ma meg? Ezt miért vettem meg? Elég nagy ez nekem? Nem szűk ennek az orra? Nem magas ennek a sarka? Nem túl lapos ez? Bírom-e majd hosszú távon? Mi az a hosszú táv?
Lehet a téma lapos, férfiaknak kissé magas, de muszáj írni erről a cipőkérdésről!
Életem első igazi saját vétele, egy fehér-piros nagykockás, bőr felsővel ellátott fatalpú klumpa volt . Ma is ...
"Vidám vasárnap!" Azaz Lupa ( Magdi szerint a „Bunda”) felé félúton.... már megint a nosztalgia.. .
Hajrá, csak fiatalosan, gyalog, mint régen. Budakalász és a Duna-part sokat emlegetett fertálya. Fertály- másfél óra alatt ki lehet jutni! Utóbbi 10 évben találtak itt már vaskori, meg római kori, meg a fene tudja milyen kori leleteket. Ha kicsit jobban beásnak, engem is megtalálnak. Vagy azt, aki én voltam akkor! Ezt most én tárom fel. Túra indul, fel a ...
A "Lupával szembeni Lupán", mi egy ikertelek kisebbik felét vettük meg, a Duna-partról a falu irányába lejtő utcában, annak is a végén.
Édesapám, aki híres volt fantasztikus üzleti érzékéről, akkor a még tucatszámra fellelhető telkek bármelyikét megvehette volna, például olyanokat, melyeket a kisebb árvíz röhögve elkerült, a nagyobb vizek meg sűrű bocsánatkérés közepette gyorsan eltakarodtak róla.
Apukám mégis kiválasztotta az egyik ...
Mikor megismerkedtem életem egyik meghatározó férfijával, fogalmam sem volt arról, hogy mi az opál . Opálos tekintetről már hallottam , lehet láttam is valami opálszerű követ valahol, valamikor, de semmi egyéb. (Sok másról sem volt fogalmam, pedig ha az ember lánya megismerkedik egy férfival akkor sok mindent tudni KŐ! )
Tudjuk, a tarhonyát fáról szedik, a nokedlit bányásszák, de, hogy az opál honnan bújik elő fogalmam se volt. Aztán egyszer csak hol ...
Van két ország.
Monogámia, a bézs-színű, a letisztult hely, ahol mindenki egy életen át szeret, és ahol mindenki még hisz a „mindig”-ben, ahol mindenki azt gondolja és úgy érzi, vagy határozottan állítja… örökkön örökké… te és én... mi ketten... ez a jelszó!
Itt a másik.
Poligámia
Csupa szín, lüktetés és őrület, végeláthatatlan szenvedély, érzelem, és érzékiség, az őrület határa… ám ha csitulni kezd, …jön a ...
A kertkaput nyitva hagyta, hogy könnyebben bejuthassanak...
Lassan vége lett a napnak, sötétedett. Kinézett az ablakon, "Hol vannak már?", gondolta. Kissé hűvösebbnek érezte az időt, dobott még a kandallóba. Megágyazott, aztán idegesen kisétált a kertkapuig.
Összehúzta vállán a kendőt és hosszú ideig meredt a távolba. Állta a hűvöset, várta őket, már jönniük kellene!
Nagyon fázott, ezért visszasietett a házba. A kertkaput nyitva hagyta, ...
Eleinte boldogan hozták-vitték, és ő ment velük szívesen.
Eleinte örültek neki, szeretgették, vigyáztak rá, és figyelmesen szolgálták.
Aztán egyre jobban megszokták, lassan a hétköznapjaik részévé vált, és ahogy ez lenni szokott, kezdték kicsit megunni.
Nem merték mondani egymásnak, de valahol megszokottá vált a jelenléte. Próbálták színesebben öltöztetni, próbáltak vele kedvesebbek lenni. Próbálták gügyögve, próbálták ...
-Nem kell, nem érdekel! - mondta, és úgy intézte, hogy sose találkozzanak. Azt hajtogatta, hogy nyugodtan, érzelmektől mentesen érdemes élni. A z érzelmek csak megzavarnak!
Pedig "Az" , ott kerülgette, de ő mindig kitért előle. Ha úgy érezte követi, irányt váltott és nagyobb léptekkel haladt tovább.
Kiegyensúlyozottan élt a házában, a fekete és fehér bútorai között, a drapp szőnyegével, a letisztult formákkal, ahol minden szögletes. Neki ...
Törékeny termetével, halvány ruhájában, lebbenő hajával leül, és mosolyogva néz rád.
Boldog vagy miatta, és örülsz neki.
Reggel arra ébredsz ott van még, és napközben sem hagy el.
Este felsóhajtasz, boldogan látod, hogy itt van még, és megnyugodva alszol el.
Napokon, heteken, hónapokon, akár éveken át élhetsz vele.
Aztán történik valami, és az érzékeny kis figura elillan mellőled.
Te mérges vagy, csalódott és ideges.
Sosem ...
Szúrós pillantásokkal elvonult és vádlón visszanézett...
Azt mondta, hogy az a lány / fiú nem normális és egyébként is horpadt mellkasa és iksz lába van.
Nyáron a strandon hosszú gatyában flangált, na ja, hiszen túl hosszúak a lábai és nagyon kövér.
Hasonszőrűek társaságában nagyképűen közölte, kösz nem kér cigit, bagózni kizárólag konyak után szokott. Mikor aztán konyakot is adtak hozzá, köhögve rúgott be.
Egyszer aztán ...
Eleinte csúszott-mászott, gurgulázott, a hátára fordult és úgy köpködött, aztán a hasára vetődött és idegesen próbált visszagurulni.
Tűrte, hogy hozzák-viszik, leteszik, felveszik, tologatják, húzogatják.
Kis idő múlva imádott sarazni, mindenbe belenyúlni és belekóstolni. Röviddel ezután össze-vissza ugrabugrált, jó nagyokat esett, térdén örökké volt egy be nem forrt „glazúr”.
Télen megpróbált korizni, szánkózni, hóembert ...
Borúsan ébredt. Eső, némi széllel.
Tegnap még sütött a nap, és kiskabátban lehetett a padon napozni.
- Merre is a sálam? - Kérdezgette magától, és ha már megtalálta, kesztyűt is húzott .
Affene! Ahogy hátra nézett, látta, hogy mögötte nagy sóhajokkal, öles léptekkel trappol valaki, jeget kapar maga előtt, és havat húz maga után.
Fázósan gombolta be levélszínű kabátját, fejére húzta diószínű kalapját, és belebújt gesztenyeszínű ...
Eszembe jutnak régi hatvanas évek végi téli, hétvégék, amikor a Magyar Televízió jóvoltából néha alkalmunk volt régié Hollywoodi filmeket látni . Családunk „rákészült” az eseményre.. Cserépkályha, beleépítve az akkor modernek nevezett HÉRA gázkészülék gerjesztette a jó meleget. Ücsörögtünk a fotelban, és indult a romantikus, mindig, happy end-del végződő álmokat kergető és azokat mindig beérő film.
Micsoda ruhák, micsoda ...
„A barát az az ember, aki mellett hallgathatok, más szóval nem kell tőle féltenem belső kertjeimet, hegyeimet, vízmosásaimat és sivatagaimat, mert nem fog beléjük taposni.”
„Éjszaka majd fölnézel a csillagokra. Az enyém sokkal kisebb, semhogy megmutathatnám, hol van. De jobb is így. Számodra az én csillagom egy lesz valamerre a többi csillag közt. Így aztán minden csillagot szívesen nézel majd. Mind a barátod lesz.”
Antoine de ...
Ez itt Amerika! Ezt mondtuk, ha valami olyan „first class" volt, hogy az már maga volt „Amerika”. Apukám azt mondogatta: „Ha ezek megállnak 50 évre, akkor se érjük őket utol soha!”
„Álmaimban Amerika visszainteget, álmaiban Amerika nem mondhat nemet!” (a.D.Stúdio).
A háború előtt nagyapám Visegrádi utcai boltja jól ment, így üzlettársa lett „A Sipos”, azaz Sipos bácsi, akivel együtt gründoltak egy-két üzletet.
Sipos ...
Megérkeztem számtalan tonnányi, túlsúlyos csomagommal, amelyeket annyira rühelltem, de amelyek rengeteg fontos, és talán még több teljesen felesleges dolgot tartalmaztak. Ki az, aki nem így utazik?
Ja, hogy megfontoltan kell csomagolni? Nem vagyok megfontolt. Sose voltam.
Most, utazás előtt azonban, napokig egy nyitott bőröndön ugráltam át, alaposan végiggondolva, mit viszek és mit nem. Az első napon azt hittem, megvagyok, sikerült, minden fontos gönc ...
