1929-ben született, és ma már annyira de annyira tudom, és érzem de főként értem minden cselekedetét.
Így van ez, ha lassan de biztosan eléred a szüleid életkorát, azt az életkort, amikor még éppen csak itt voltak veled, és amikor magadra hagytak.
Mert ha a viszony szoros, -…
1988. augusztus 28. egy szombati nap volt. Már pénteken úgy éreztem valami nem stimmel. Életemben, de sokszor éreztem azt, hogy valami nem stimmel, de ez most más volt.
December vége óta volt egy kis „első utas az élet” bennem, és jelzett, hogy nem valami fényes a hely ahol lakik. Eddig se…
Ül a nő a munkahelyén, és lamentál. Nem, ez nem egy eszköz, nem lehet vele zenélni, darálni vagy fát vágni. Ez csak egy fura ige arra nézve, hogy a nő szereti a családját, ezért szeretettel gondol rájuk, amikor azt tervezi valamit főzni kéne.
A „valamit főzni kéne” gondolata rendszeresen…
1965. novemberében ment el 79 évesen. Előtte 20 éven át volt özvegy. A férjét 45-ben veszítette el, mondjuk úgy „kis félreértés” okán. Akkor megrémült a három lánya, mi lesz a Mamával, ahogy ők nevezték. Nagyanyám, a középső lány vette magához, és vele és a családjával élt a halála…
