Lebloggoltam


2025.nov.01.
Írta: Hedbus Szólj hozzá!

Halottak napja, az elmúlás napja, mégis az örök remény napja

  Amikor meghal valaki, akkor ki-ki vérmérséklete szerint reagál a tényre, hogy többé nincs, akit valaha szeretett. Van, aki csendes belenyugvással, van, aki hangos jajokkal. Én a szüleim halála után úgy éreztem a világon ilyen igazságtalanság nincs még egy, és minden a szüleimnél akár egy…

Tovább

Ez a végzet tényleg nehéz... Diane Keaton

Mennyit nevettem az „Elvált nők klubján”! Vannak filmek, amelyeket akkor is megnézek újra, ha már huszadszor látom. Ez az egyik ilyen film. A másik a „Minden végzet nehéz”. Persze azt kellene mondanom, hogy a „Keresztapák”, és az „Annie Hall”, (Az eredeti neve Diane Hall ) talán ezek a…

Tovább

Ha kimostad a kocsikulcsot...

Ne rezelj be rögtön, semmi pánik, semmi hiszti...

KÖZÉRDEKŰ HOPPSZASSZA következik! Mindenkinek, akinek van autója, és van mosógépe, és – ez persze nem szükségszerű – aki szőke. Tegnap nagy lóti-futi volt, így aztán este a „lent maradt az az izé” felkilátással lekullogtam a harmadikról a kocsihoz. Kulcs a zsebben, lent felpakol,…

Tovább

Mennyit alszol?

Számít, hogy hol hajtod álomra a fejed?

Mennyit alszol? Úgy értem hány órát? Én már össze-vissza. Régen imádtam lustizni, aludni sokáig, ma már irtó későn alszom el, és már hajnalban fenn vagyok. Igaz, ha tehetem egy röpke pis…, és némi vízivás után visszahanyatlok, mert megtehetem. De különben, tényleg nem alszom már 8-9 órát, mint…

Tovább

A kilencvenötödik szülinap

  1929-ben született, és ma már annyira de annyira tudom, és érzem de főként értem minden cselekedetét. Így van ez, ha lassan de biztosan eléred a szüleid életkorát, azt az életkort, amikor még éppen csak itt voltak veled, és amikor magadra hagytak. Mert ha a viszony szoros, -…

Tovább

Költözzetek, akkor elfelejtitek, hogyan öltözzetek!

  Meglepő módon egy felajzott vécékefe a frizura ez idő alatt, a ruházat teljesen mindegy, a smink csak egy kérdés prémiumosztáskor ( s mink? ), és nem lesz meglepő, ha az olivaolaj mellett egy flaska tartalékfesték kerül elhelyezésre. Főként melegben és magas páratartalomban csak úgy…

Tovább

Hőnig Rezső, a dobos...akinek nem voltam jó felesége...

MINDEN KÉPHEZ VAN EGY TÖRTÉNET

  Kétszer voltam férjnél, de egyszer se kellett volna. Egyszerűen nem voltam feleségnek való, és ezt szépen példázza egy könyvem címe az „Ausztrál feleség-féleség.  Talán a soha feledni nem akaró gondtalan gyerek- vagy kamaszkorom, vagy a meseszerűen megszépített évek miatt, de…

Tovább

Mindennek meg van a maga ideje...gyereknek, macskának, és a hülye kolleganőnek is...

MINDEN KÉPHEZ VAN EGY TÖRTÉNET

1988. augusztus 28. egy szombati nap volt. Már pénteken úgy éreztem valami nem stimmel. Életemben, de sokszor éreztem azt, hogy valami nem stimmel, de ez most más volt. December vége óta volt egy kis „első utas az élet” bennem,  és jelzett, hogy nem valami fényes a hely ahol lakik. Eddig se…

Tovább

Talán lazábbra kéne vennem a figurát.

  Talán lazábbra kéne vennem a figurát. A saját figurámat! Aki ismer, tudja, nem vagyok egy kimondottanm görcsbe rándult, merev nő, de a mai kor követelményeinek talán mégsem felel meg az a stílus, amivel dolgozom. Magamba fordultam, és elemeztem ki nem vagyok én, persze feszülten figyelve…

Tovább

Miért utálja a nő a konyhát, és ha nem, akkor miért igen?

Ül a nő a munkahelyén, és lamentál. Nem, ez nem egy eszköz, nem lehet vele zenélni, darálni vagy fát vágni. Ez csak egy fura ige arra nézve, hogy a nő szereti a családját, ezért szeretettel gondol rájuk, amikor azt tervezi valamit főzni kéne. A „valamit főzni kéne” gondolata rendszeresen…

Tovább

A Nagymező utcai "ügyfélszolgálatos"

Hol vannak a házmesterek...

  Mi a manó! Ügyfélszolgálatos lettem. Persze szigorúan civil alapon. Hogy miért? Persze, tudom, mit jövök itt a tatárjárás kori sztorijaimmal!  Eszembe jutott a minap a régi Baszmannaja utca… úgy értem csehovi értelemben – Három nővér – vagyis az én Nagymező utcám. Boldog békeidőkben, amikor…

Tovább

Miért nem ismeri a nevet? Balázsovits...

...és ha a közösségi média bármit megenged...

Akarom-e a múltat így? Hmmm… A minap jártam egy telekommunikációs cég ügyfélszolgálatán. Két huszonéves ifjú foglalkozott az ügyemmel, kedvesek voltak, és mosolygósak.  Közben egy másik pultnál egy nő ügyeivel foglalkozott egy másik csapat, és láthatóan mind a nő kutyáját ajnározták.…

Tovább

Olimpia 76 évvel ezelőtt...Londonban

Néhány nap és itt az Olimpia! És a fiókomban igaz kissé viharvert állapotban, de itt van egy sok évvel ezelőtti Olimpia Magazinja. WORLD SPORTMAGAZINE 1948. AUGUSZTUS – A BRIT OLIMPIAI Bizottság HIVATALOS MAGAZINJA Apu az idén lenne 95 éves… de már 20 éve egy égi atlétikai pályán rója a…

Tovább

A fülcimpa és a Halló bár

MINDEN KÉPHEZ VAN EGY TÖRTÉNET

MINDEN KÉPHEZ VAN EGY TÖRTÉNET A Király, azaz a régi Majakovszkij utca, azaz a Maja. A körút sarkán volt a Halló önkiszolgáló étterem, ahol Nyúllal stíriai metéltet ettünk, mert Nyúlnak erre volt pénze. Befaltuk a két tál tésztát és kész. 20 évesek voltunk, fiatalok és semmi gondunk nem…

Tovább

Ha ott állna veled szemben a 18 éves TE...mit mondanál neki?

  Én valahogy így beszélnék: 1. Megmondanám a 18 éves magamnak, hogy vele ne! Nem ő az igazi, bár most azt hiszed! Nagy briganti, ennyi az egész! Bár a dzsungel szavának nehéz ellenállni! Tudta ezt Tarzan és Jane is! 2. Megmondanám a 18 éves magamnak, hogy no para! Jön még másik nagy,…

Tovább

Anyák napja - "A Dédike!"

MINDEN KÉPHEZ VAN EGY TÖRTÉNET

1965. novemberében ment el 79 évesen. Előtte 20 éven át volt özvegy. A férjét 45-ben veszítette el, mondjuk úgy „kis félreértés” okán. Akkor megrémült a három lánya, mi lesz a Mamával, ahogy ők nevezték. Nagyanyám, a középső lány vette magához, és vele és a családjával élt a halála…

Tovább

Az út messze visz...1956

    Fogalmam sincs, milyen lehet menekülni. Fogalmam sincs, milyen lehet, nem hazajönni, kitiltva lenni a hazámból, soha sem látni a régi otthonomat, a régi utcákat, tereket, ahol gyerek voltam, és nem megölelni a szüleimet, barátaimat, mert nem lehet. Én nem tudtam itt hagyni ezt a kis…

Tovább

Esküvő az utolsó török szultán orvosának utódjával...

MINDEN KÉPHEZ VAN EGY TÖRTÉNET

Mese volt. Mese, mint számtalan dolog az életemben, mert ma már tudom évtizedeken át egy fura mesevilágban éltem, ahol azt hittem mindenki herceg és hercegnő, királyfik érkeznek fehér lovon, minden meseszerűen zajlik és persze a vége is minden mesének egy heppiend. Ebben az életkor nem számít. Ha…

Tovább

Az anyaság érzése

    Lehet erről pátosszal és pátosz nélkül, lehet giccsesen és irodalmian, de érzések nélkül soha. Mi is lényegében az anyaság érzése? Egy elmosódott kép a monitoron, milliméterekben mért álom, a legkönnyebb teher a világon, a legszebb sírás és a legszebb szolgálat kezdete a földön. Az első…

Tovább

NE MENJ A HÓRA! SÍ-SIRÁM!

Akinek nem síje, ne vegye magára, egyébként hóra fel!

  Egy pillanat csupán és itt a várva várt síszezon. Minden buzgó "téli" nő és  "téli" férfi a padlásról, a pincéből, a nagyiéktól, Jóska bácsiék verandájáról előbányássza a sígönceit és hajrá előre! Nincs az a szezon, amikor eszembe ne jutna két nevezetes símalőröm. Egy kedves hímnemű…

Tovább
süti beállítások módosítása