Lebloggoltam

Néhány nap és itt az Olimpia! És a fiókomban igaz kissé viharvert állapotban, de itt van egy sok évvel ezelőtti Olimpia Magazinja.

Apu az idén lenne 95 éves… de már 20 éve egy égi atlétikai pályán rója a köröket. Nagyapám rajongott a fociért, ezért a fiát is focistának szánta. Tehetetlen volt és dühös, amiért a fia valami okból, ahogy ő emlegette a „sportok királynőjét” választotta.

Futott rendületlenül, ráadásul a gátfutást, a leggyilkosabb ágat választotta, a Ferencváros-Budapesti Kinizsi –ben, aztán a Honvédban rótta a köröket, és azért kellett befejeznie, mert kötött izmai miatt sérülései nem engedték tovább küzdeni a pályán.

A sokat emlegetett Emil Zátopek négyszeres olimpiai és háromszoros Európa-bajnok cseh atléta, hosszútávfutó.

Azt viszont mindenki tudta rajong a sport minden formájáért, a közelükben lakó Székely Évát is ismerte és még gyerekkoromban is hallottam neveket, ahogyan emlegette őket … Paavo Nurmi a finn, vagy Emil Zatopek a cseh hosszútávfutó.

Most az Olimpia mindjárt kezdődik, a hányadik is? Hmm… már ez is különös, hiszen hivatalosan a 33. viszont ha nem számoljuk bele a világháborúk miatt elmaradt játékokat, akkor csak a 30. újkori nyári olimpia lesz 2024-ben.

Azonban az én fiókomban van egy „másik Olimpia”, azaz arról egy emlék. Nagyapám üzlettársa anno New Yorkba emigrált és a számtalan bennünket támogató csomagon túl, (Onnan származik a ma már 63 éves Kati babám), a nagyanyámnak küldött divatlapokon túl, érkezett egy különleges kiadvány apámnak az 1948-as Olimpia, ma úgy mondanánk beharangozó lapszáma.

A nem több mint éves lapszám fedőlapja, az évek során elrojtolódott, és kidobásra került, de a belső lapok megvannak, lefűzve.

Ez itt kérem a Brit Olimpiai Szövetség hivatalos magazinja, 1948. augusztus. A védnök még maga VI. György király. ( A mostani király nagyapja és a libling Vilmos dédapja)

Az 1948. évi nyári olimpiai játékokat, hivatalos nevén a XIV. nyári olimpiai játékokat 1948. július 29. és augusztus 14. között rendezték meg Londonban.

Az Olimpiai láng útvonala 1948-ban.

Különleges megmérettetés volt, hiszen a háborúban vesztes országok közül nem hívták meg Németországot és Japánt. A játékokon 59 nemzet vett részt (közülük 14 első alkalommal)

Az olimpián 182 sportoló képviselte Magyarországot, és Magyarország az éremtáblázat szerint negyedikként, összesen 28 érmet, 10 aranyat, 5 ezüstöt, és 13 bronzérmet hozott el Londonból.

A Magyar Rádió élőben, a helyszínről közvetített, a riporterek Szepesi György és Gulyás Gyula voltak.

Korabeli reklám

Próbáltam az akkor 19 éves apámnak küldött magazin oldalain magyar utalásokat, neveket találni és ez nem is volt nehéz, igaz a teljesség igénye nélkül.

A pillangóúszás kiemelkedő magyar képviselője, akit Madame Butterfly-ként említenek, a legnehezebb úszásformát sajátította el – írják Székely Éváról.

Az Elek „sisters”, -ről úgy írnak, hogy óriási hírnévre tettek szert még a háború előtt, és ma is keményen eddzenek. Ilona (Ileana) kétszeres olimpiai bajnok, hatszoros világbajnok magyar tőrvívó; a magyar sport első női olimpiai aranyérmese, így 1948.-ban is elhozott egy aranyat. Testvére Elek Margit világbajnok tőrvívó.

Az akkor 38 éves Aladár Gerevich,-ről írják, hogy kora ellenére olyan fitt, amennyire csak lehetséges, de olvashatunk a legjobb fiatal sportolók között a 27 éves „Rudolf Karpathy”-ról. Az összesen hétszeres olimpiai bajnok magyar vívó, Gerevich Aladár ezen az olimpián nyerte egyetlen egyéni bajnoki címét.

A Kovács-Berczelly, Kárpáti, Papp, Rajcsányi, Gerevich a magyar kardcsapat aranyat, a vízipólósok ezüstöt hoztak akkor.

Miss Gyarmati 1948.-ban Gyarmati Olga atlétanő volt, aki aztán meg is nyert egy aranyat.

Papp László háromszoros olimpiai bajnok sportkarrierje itt Londonban kezdődött, mindjárt egy arannyal.

Az úszásnál még a játékok előtt a magazin megemlíti magyar úszóinkat:

Mitró György olimpiai ezüstérmes úszó. Londonban az 1500 méteres gyorsúszásban bronzérmet, a Nyéki Imre, Mitró György, Szathmáry Elemér, Kádas Géza összeállítású gyorsváltó tagjaként – Európa-csúccsal – ezüstérmet nyert. Nyéki Imre Európa-bajnok, olimpiai ezüstérmes magyar úszó, Szathmáry Elemér olimpiai ezüstérmes, úszó, Kádas Géza olimpiai ezüstérmes, Európa-bajnok úszó.

Pataky Ferenc a „boneless man”, akinek csontja sincs. A második világháború utáni első olimpián, 1948-ban, Londonban a tornász Pataki Ferenc szerezte meg a tizedik magyar aranyérmet.

Imre Németh, azaz Németh Imre kalapácsvetésben hozott aranyat Londonból, nem mellesleg ő Németh Miklós későbbi olimpiai bajnok gerelyhajító apja.

Kár, hogy már nincs meg a magazinom fedőlapja. Megpróbálok rákeresni az interneten. És hopp meg is találom, amit keresek, ahogyan az interneten rákeresek erre a magazinra és egy 1948-as számra. Hogy mit találok? A lapszám első oldala, hol máshol, mint az Az Ausztrál Sportmúzeum oldalán található, íme a nálam már hiányzó fedőlap és hozzá a szöveg:

Brief Description

Copy of the magazine WORLD SPORTS, August 1948. The front cover features a colour picture of a man in a suit on a podium, taking the Olympic Oath, surrounded by flags. Articles inside include a centre- fold photo article on Olympic hopefuls, SOME MEN OF THE MOMENT, and WOMEN IN SPORT, with a small mention of Shirley Strickland. Autographed SHIRLEY STRICKLAND on the front cover.

Museum

Australian Gallery of Sport and Olympic Museum

Ez itt a:

A WORLD SPORTS magazin példánya, 1948. augusztus. Az elülső borítón egy öltönyös férfi színes képe látható a pódiumon, zászlókkal körülvéve, aki éppen leteszi az olimpiai esküt. A cikkek között van egy, az olimpia reménységeiről, ( SOME MEN OF THE MOMENT és a WOMEN IN SPORT), benne a Shirley Stricklandről való említés. Az fedőlapon SHIRLEY STRICKLAND dedikációja látható.

És, hogy ki volt Shirley Strickland? Ő volt a női 80 méteres gátfutás olimpiai bajnoka igaz 1952.-ben és 1956.-ban. Londonban „csak” ezüstöt tudott szerezni.

Arany apukám… így érnek össze a szálak, a te szabadságvágyó, néhol bohém életed az én álmodozó, romantikusan racionális életemmel…nem haltál meg, dehogy! Olyan sokszor jön üzenet tőled, és én mindet veszem!