Hol terem az opál? Ahol a tarhonya! Fáról szedik, jó érett állapotban, és télre eldunsztolják.
Na jó, persze, hogy nem!
Van, aki bányássza, Ausztrália, Etiópia bizonyos részein mély, 10-20 méteres lukakat fúr azon a területen, amelyet opálbányának neveznek, és amelyen belül leköt magának egy-egy területet.
Nagyjából egy évre övé a hely, és indulhat a túrás-fúrás. Gépek, fúrók, hatalmas teherautók, és főként a mosók a legfontosabbak ebben a ténykedésben. Hiszem az opál a sajátos szerkezete miatt a víz, a nedvesség hatására mutatja meg magát igazán!
Azt, hogy simán potch, azaz a nagy semmi, vagy kristályopál, azaz van valami kis színecskéje, tejopál, ami szinte full fehér – innen talán az opálos tekintet kifejezés – és aztán jöhet a többi, ami már a „na, ez már valami” kategória. Jönnek a színek. A zöld, a kék, a jó esetben a vörös és a narancs variációi, ami miatt ők lesznek a black opál, és ez már aztán tényleg valami.
Ha a bányász kibányászta, akkor eladja, van, aki nem szöszöl sokat, beletúr a kövekbe és azt mondja: " Én ezt úgy, ahogy van, vödörben adom el"!
És tényleg! Számtalanszor voltam szemtanúja, ahogyan opállal foglalkozó ismerősöm otthonába betoppant egy figura, kezében egy vagy több vödörrel, benne a talán az éppen frissen bányászott durva kövek, amelyekben ott csillogott, vagy csak hívogatóan megcsillant az opál.
Hiszen ha a bányász nemesopállal borított sziklafelületet vagy eret talál, gondosan kiemeli az értékes ásványt az anyakőzettel együtt, és vagy maga választja le az értékes részt csiszolások sorozatával, vagy így a "hordozó réteggel" együtt adja el.
Aki megveszi lesz vele dolga. De nem baj, hiszen a csiszolás, ennek, s szakmának a legszebbike, hogy valóban egy vödörnyi cuccból mit lehet kihozni. Durvább és gyengédebb csiszológépeken csiszolva aztán azzá lesznek nagyjából, amit mi ékszerekben látunk. Illetve mi magyarok nem nagyon.
Nálunk nagyon dívik a szintetikus opál, vigyázz, ha nagyon virít, ha nagyon türkiz az szintetikus. Jobb esetben feltünteti az eladó, vagy az ára is jelzi, ez bizony nem igazi.
Az opált irtó nehéz fotózni, hiszen a követ forgatva szinte színeire bomlik a kő, a forgatás alatt színre szín, kékre zöld, előbukkan a narancs és a vörös, ha van benne.
Talán néhol túl színes nekünk, bár Európa számos ékszerésze szereti, igaz a szép opálékszert borsos áron kapni, ezért van, hogy itthon kevesen is ismerik. Itt Magyarországon, Budapesten van egy ékszerész, aki gyönyörű, egyedi tervezésű ékszereiben használja, az értékes, szép opált. Érdemes megnézned a munkáit, nem hétköznapiak.
Mert milyen is az opál?
Színe: változatos, általában a fémionok vagy ásványzárványok színezik
Fénye: üveg-, gyanta- vagy viaszfényű
Egyéb tulajdonságai: víztartalma 1 és 21% között változik, leggyakrabban 6-10%; a nemesopál részben rendezett szerkezete miatt a fényt színeire bontja, mely jelenséget opalizálásnak nevezik; a tejopált felépítő domének (ld. szerkezet) a kék fényt szórják legintenzívebben, ezért anyaga kékesfehér színű (opáleszcencia); különböző változatai UV-fény hatására más és más fényben fluoreszkálnak
És milyen fajtái vannak? ( Csak, hogy tudd, ha tényleg szeretnél egy ilyen ékszert!)
- nemesopál– opalizáló és opáleszcens, lehet fehér vagy fekete színű, keresett drágakő,
- tejopál– opáleszcens, tejfehér színű, áttetsző, gyakran kíséri a nemesopált,
- tűzopál– tűzvörös, drágakő, ritkán opalizál, ilyenkor girasol (napraforgó) a neve – hazánkban Telkibánya környékén (Tokaji-hegység) vulkáni tufában, külföldön Ausztráliában fordul elő,
- faopál– opállal átitatott fatörzs, melyben a növény szerkezete megörződik, szebb változatai szintén lehetnek drágakő minőségűek,
- viaszopál
- májopál
- hialit vagy üvegopál– üvegszerű, cseppköves-gömbös kifejlődésű anyag,
- hidrofán– vízvesztés folytán, repedezetté, átlátszatlanná vált opál.
- borostyánopál
- vízopál
Az összes opálféleség sajátossága a különlegesen fénylő titokzatos tompa selyemfény,
amelyet a megszilárdult szilikagél anyagába zárt mikorszkópikus vízcseppek fénytörése okoz.
De vigyázni kell kőre, mert ez a szépség viszont sajnos meglehetősen sérülékeny. Melegítés vagy ütés hatására az opál részben vagy teljesen elveszíti víztartalmát, törékennyé válik, és megszűnik az értéket jelentő fényhatás. Ugyancsak kényes az ásvány a lúgokra és a savakra is.
De semmiképpen ne tántorítson el a vételtől, hiszen minden ékszerre vigyázni kell, és ha az opál jó az opált imádó sok millió ázsiai, indiai, orosz, amerikai vevőnek, akkor mi eruópainak is ismerjük meg jobban!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
